MEGPRÓBÁLTATÁS  [g-p] főnév -t, -ok, -a
Vki(ke)t sújtó, testi és lelki erői(ke)t kemény próbára tevő nehéz helyzet, sorscsapás, szenvedés. 
Emberfeletti, súlyos megpróbáltatás. Nagy megpróbáltatás érte. Sok megpróbáltatáson ment keresztül. Kiállott minden megpróbáltatást. □ Talán kissé szigorúan bánok [a leánnyal]
 de
 egy kis megpróbáltatás, egy kis edzés még senkinek sem ártott meg. (Ambrus Zoltán)
- megpróbáltatási; megpróbáltatásos.