Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KUSZÁLT melléknév -an, -abb (ritka, választékos)
  • 1. Olyan <szálas anyag, test>, amelyet vki, vmi összebonyolított, összekuszált. □ Szél úrfi … amerre járt, kuszált födeleket s baglyákat hagya maga után. (Vörösmarty Mihály) Bőszült méreggel ragadta meg a némber kuszált haját. (Jókai Mór)
  • 2. Kuszán végzett, csinált; kusza (1a). Kuszált betűk, írás; kuszált kézvonások. □ Nem sok időd van rá, tudom, hogy az én kuszált leveleimet olvasgasd. (Arany János)
  • 3. Rendetlen <személy>. □ Az úrfi … most már nem volt oly lompos és kuszált, mint valaha. (Vas Gereben) || a. Az ilyen személyre jellemző, vele kapcs. □ Ruhája oly kuszáltan áll rajta …, mintha mindig szennyes és törődött volna. (Jókai Mór)
  • 4. Összefüggés híján levő, zavaros. Kuszált beszéd, gondolatok, zene. □ Kuszált ötletei egymást kergették. (Herczeg Ferenc)