Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÜLÖNÖSSÉG főnév -et, -e [ë, e] (ritka)
  • 1. A különös (I. 1) melléknévvel kifejezett tulajdonság, sajátság, jelleg; furcsaság. Jellembeli, művészeti, természeti különösség. || a. Vkinek, vminek különös volta, természete. A dolog különössége az, hogy …
  • 2. Különös eljárás, beszéd, tett, szokás, magatartás. Mindenben kerülte a különösséget. □ Az valami különösség fog lenni, hogy magyar földesúr mesterségre adja drága csemetéjét. (Tolnai Lajos) || a. (ritka) Különcködés, különcség. □ Egész modorában … szerette Petőfi a geniális különösséget. (Jókai Mór)
  • 3. Különös, feltűnő, furcsa jelenség. □ Semmi sem ártott a magyar tudományos szellemeknek inkább, mint az ilyszerű különösségeken kapás; – egyik a bölcsek kövét keresi …, másik örök mozgonyt [örökmozgót] szerkeszt, a harmadik a kör négyszögesítésén töri a fejét … (Jókai Mór)