KÜLÖNFÉLESÉG főnév -et, -e (többes számban ritka) (választékos)
A különféle (I) melléknévvel kifejezett viszony a dolgok közt; a dolgoknak különféle volta; sokféleség, többféleség. Az állat- és növényfajok különfélesége. Bámulatos különféleség van a természetben. Szokásaik, jellemük különfélesége miatt nem férnek össze. || a. (ritka) Vminek változatossága, különféle alakban való megjelenése. □ [A költészet] úgy áll a végtelennel határos nagyságában és ezer alakú különféleségében
mint egy új világ, egy második természet. (Vörösmarty Mihály)