A magyar nyelv értelmező szótára

Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KULCSOS melléknév és főnév

I. melléknév -an
1. Olyan <személy>, aki kulcsot hord, akinél kulcs van. Kulcsos gazdasszony, pincemester.
2. Kulcsra járó, kulccsal felhúzható <szerkezet>. Kulcsos óra, zár.
3. (történettudomány) Fallal bekerített, erődítménnyel körülvett <vár, város>. Kulcsos Komárom. □ Az árok vízzel tele, s a vízen át híd vezet a kunyhó udvarára, mint egy kulcsos várba. (Jókai Mór)
4. (tájszó) Kulcsos kalács: fonott k. □ Nagyokat ropogtattak a kezükben levő kulcsos kalácskából. (Tolnai Lajos)
5. (ritka) Kulcsos dió: nehezen kifejthető, kemény héjú dió.
II. főnév -t, -ok, -a (tájszó) Kulcsos kalács. □ Azokat a jó debreceni csörögéket, kulcsosokat csak hírből ismeri a világ. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): aranykulcsos.