KÖZNEVETSÉG főnév (választékos)
Az a hatás, amelyet az kelt, aki vmely közösség (minden tagja) előtt nevetségessé válik; az a tény, hogy vki mindenki előtt nevetségessé teszi magát. Köznevetség tárgya; köznevetségre: olyan eredménnyel, hogy mindenki előtt nevetségessé válik. Ebből köznevetség lesz. Viselkedése köznevetséget okozott. □ Az öreg Popák meg a falu hajdani bírója
köznevetségre ott maradtak a falu végén szegényes vityillóikkal. (Jókai Mór) Órási butasága miatt az ifjúság köznevetségének tárgya. (Tolnai Lajos)