Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖZÖSSÉG főnév -et, -e [ë, e]
  • 1. (csak egyes számban) Vminek közös (I. 1, a, b) volta, közös használata, birtok(lás)a, tulajdona. A föld, a haszon, a javak, a jövedelem, a kereset, a szerzemény, a zsákmány közössége. Követelték az erdő és a legelő közösségét. || a. (csak egyes számban) Vminek egynél több személyben, egyedben egyaránt meglevő, közös (5a) volta. A hibák, a jellemvonások, a mozzanatok, a tényezők közössége; az eszmé(nye)k, a műveltség közössége.
  • 2. (csak egyes számban) Vminek más dologgal (meg)egyező, azonos volta; vmivel való (meg)egyezés, azonosság. A haza, a határok közössége; a két megoldás eredményének közössége. || a. (csak egyes számban) Vminek több személyt érdeklő, érintő, rájuk egyaránt tartozó, közös (3) volta. A cél(ok), az érdek(ek), a gyász, az öröm, a szenvedés(ek) közössége. A veszély közössége összeforrasztotta őket. □ Oly egyedűl vagyok, | s kell a hit, a közösség, a szeretet. (Szabó Lőrinc)
  • 3. (csak egyes számban) (választékos) Vminek, vmely tevékenységnek együttesen kialakított, végrehajtott, közös (2, a, c) volta. Az állásfoglalás, a határozat, a nyilatkozat közössége; az ének, az erőfeszítés, az étkezés, a harc, a munka közössége; a választási lista, az ellenállási front közössége. || a. (csak egyes számban) (választékos) Vmely törekvésnek, vminek ugyanarra, egy célra egyesített v. egyesült, ugyanarra irányuló, közös (2b) volta. Az akarat, a szándék, a vágy közössége.
  • 4. Közös (3) élet v. munkaviszonyok közt élő, ill. közös (3) eszméket, célokat, törekvéseket valló emberek kisebb-nagyobb csoportja, együttese. A szocialista tábor országainak közössége; a család, a hivatal, az intézet, az iskola közössége; az egyén és a közösség viszonya. || a. Ilyen személyeknek egymáshoz való viszonya, együvé tartozása. Családi, emberi, házassági közösség. Nem alakult ki közöttük semmiféle közösség. Megbomlik a közösség. □ Családi közösség levegője, békessége volt … közöttük. (Móricz Zsigmond) || a. Kül. vmely állam, város stb. lakossága; a nép. Az egyén és a közösség érdekei. A közösségnek károkat okoz. □ Az éjjel … Rám csapott, | amiből eszméletem, nyelvem | származik s táplálkozni fog, | a közösség. (József Attila) || b. Vmely céllal tömörült, együttműködő, szervezett társadalmi, politikai egység, együttes. Állami, nemzeti közösség; a magyar nép közössége; a békeszerető népek közössége; a népi demokráciák közössége.
  • 5. (csak egyes számban) Közös (3) érzelmek, nézetek, eszmék, célok, ill. az ezeken alapuló emberi kapcsolat, viszony. Közösséget vállal vkivel. Nincs vele semmi közösségem. Megtagadott vele minden közösséget. □ A gróf összeráncolta a homlokát, kezdte sokallani a János úr szeretetét, derogált neki ez a közösség. (Mikszáth Kálmán) || a. (választékos) Lelki, érzelmi kapcsolat, rokonság; rokonszenv, vonzalom; együttérzés, részvét. Közösséget érez vkivel. □ Nem éreztem közösséget a megvertekkel, idegeneknek … tekintettem őket. (Móricz Zsigmond)
  • Szóösszetétel(ek): életközösség; érdekközösség; faluközösség; földközösség; kultúrközösség; munkaközösség; nemzetközösség; nőközösség; nyelvközösség; ősközösség; sorsközösség; vagyonközösség; vámközösség.