KÖVETKEZETESSÉG főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
- 1. A következetes melléknévvel kifejezett (emberi, lelki, jellembeli) tulajdonság; vkinek, vminek következetes volta, természete, jellege. Nagyfokú következetesség; szavainak, tetteinek következetessége. Nem erénye a következetesség. Következetességét ellenfelei is elismerték.
- 2. Ennek megnyilvánulása: következetes magatartás, viselkedés, eljárás, cselekedet. Bámulatos következetesség. Okfejtéséből hiányzott a következetesség. Szívós következetességgel visszautasítja a meghívást. □ Senkinek sem szükségesebb a következetesség, mint annak, ki zsarnoki hatalmat űz. (Eötvös József)