KÖZÉPBIRTOKOS melléknév és főnév (
1945 előtt,
hivatalos)
Olyan (személy), akinek birtoka 100-tól 1000 holdig terjed(t).
Középbirtokos nemes, paraszt. □ Vesz magának egy földbirtokot, s éldegél csendesen, mint középbirtokos uracska. (Jókai Mór) [A bálra] a Dunántúlról éppen úgy jöttek
, mint a
hegyek bércei közül. És nemcsak főurak, hanem középbirtokosok
is. (Móricz Zsigmond)