Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖTETLEN [e-e] melléknév és határozószó
  • I. melléknév -ül, -ebb [e]
  • 1. (ritka) Olyan <tárgy>, amely nincs meg- v. összekötve. Kötetlen kéve, zsák.
  • 2. Olyan <papírnemű>, amely nincs bekötve. Kötetlen könyv, lapok.
  • 3. (átvitt értelemben) Szigorú formában nem kötött, szabad. Kötetlen beszéd, forma; kötetlenül társalog. □ Maga a kötetlen beszéd nem kötetlen valósággal, annak szinte [= szintén] törvényei vannak. (Vörösmarty Mihály) A kötetlen fajokat, minő a novella, regény … leszámítva, … minden igyekezet a lyra felé fordul. (Arany János) || a. Kötetlen munkaidő: <főleg tudományos dolgozók számára engedélyezett> olyan m., amelynek csak a tartama van megszabva, de amelyet tetszés szerinti időpontban lehet megkezdeni.
  • II. határozószó (régies) Úgy, hogy nincs meg- v. összekötve; kötetlenül. □ Hamlet … Csupasz fővel, szennyes harisnya lábán, Az is kötetlen csüng bokáira, Sápadtan mint az ünge … Szörnyűt beszélni – csak elémbe áll. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
  • kötetlenség.