Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖVÉR melléknév és főnév
  • I. melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan <ember, állat, ill. emberi v. állati test v. annak része>, amelynek alakja a húsára, izomzatára rakódott zsírrétegtől erősen telt, gömbölyded; hízott, elhízott. Kövér asszony, ember; kövér állat, disznó, kacsa, lúd; kövér arc, kar, láb, test. Szóláshasonlat(ok): Olyan kövér, hogy alig fér be (v. be sem fér) az → ajtón; kövér, mint a → disznó; kövér, mint a → mangalica; kövér, mint a → potyka. □ Nem kövér a pej ló, de csontjai nagyok. (Arany János) Kövér úr sétál lebegő Hassal az édes levegő Árjában. (Tóth Árpád) Kövér teste alatt … megreccsent a nádszék. (Móra Ferenc) Mint harmatos, magos fűben tíz-húsz kövér, víg gyerek | sivalkodva, meztelenül ha rakáson hempereg. (József Attila)
  • 2. Olyan <hús v. húsból készített étel>, amelyben sok a zsíros rész, a zsírréteg. Kövér falat: (átvitt értelemben is) jövedelmező dolog; kövér kolbász, oldalas, sonka; kövér szalonna: jól érett, vastag sz. □ Pedig volt, amennyi szemnek, szájnak kellett: Szép fejes saláta, kövér bárány mellett. (Arany János) Bor, szerelmi mámor, a sok kövér falat, minden úgy összejött, hogy … egyszer csak ebéd után lefordult a székről. (Mikszáth Kálmán) || a. Nagy zsírtartalmú, zsíros <étel>. Kövér kása, sajt, túró. □ A papának a legkedvencebb ételei kerültek az asztalra … friss sertéssült … kövér … gulyásos leves. (Tolnai Lajos) Délig az ember … elsétálgat, akkor jön a jó ebéd, haj, azok a pompás magyaros ételek, a kövér levesek … (Móricz Zsigmond)
  • 3. Buja növésű, jól fejlett <növény v. annak vmely része>. Kövér kalász, káposzta, kövirózsa; kövér gyümölcs, széna, takarmány; kövér legelő: olyan l., amelyen sok a fű. □ Kihajt a fű, kövéren nő: Az is azért olyan kövér, Megáztatta tövét a vér. (Arany János) A sárga fényben a kövér banánok S sárga tájon barna emberek. (Juhász Gyula)
  • 4. (átvitt értelemben) Növényi tápanyagokban gazdag, jól termő, gazdag termést adó <talaj>. Kövér föld. □ A szép réteket, kövér szántóföldeket egyenkint el kellett zálogosítani. (Mikszáth Kálmán)
  • 5. (átvitt értelemben, ritka) Jól jövedelmező. Kövér állás; kövér esztendő: olyan e., amelyben bő a termés. □ Éppen egy … jó kövér eklézsia volt üresedésben. (Jókai Mór) Felkutatja … barátjának múltját, kövér panamákat talál benne. (Ambrus Zoltán)
  • 6. Vastagra tömött, vaskos. Kövér aktatáska; kövér az → erszénye. □ Tele pénzzel ez a kövér erszény; Megveszem a szegénységet tőled. (Petőfi Sándor)
  • 7. Feltűnően nagy <csepp, (termés)szem>. Kövér búzaszem, szőlőszem. □ A tehén hazajött a csordáról, s minden lépésnél elcsöppentett egy kövér cseppet. (Móricz Zsigmond)
  • 8. (nyomdászat) A közkeletű nyomdai betűknél jóval teltebb, vastagabb vonalú <betű, nyomdai jel>. Ezt a mondatot kövér betűkkel szedettük. A színlap kövér betűkkel hirdette a vendégszereplők nevét. □ Írnok lett … rajzolhatta pompás nagy kövér magyar betűit. (Móricz Zsigmond)
  • 9. (fizika) Nagyobb mértékben formázható, gyúrható, képlékeny <anyag>. Kövér beton: sok kötőanyagot tartalmazó b. Minél jobban nyújtható vmely anyag, annál kövérebb.
  • II. főnév -t, -ek, -je [ë, e]
  • 1. (rendsz. birtokos személyraggal) A hús zsíros része. A hús kövérjét szereti. □ Az oldalasról nem nyestem le a drága kövérét. (Tolnai Lajos) Vakard le a kövéret a libacombról. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (rendsz. többes számban) (ritka) Kövér ember. Különleges méretű ruhák soványak és kövérek részére.
  • 3. (nyomdászat) Kövér betű, ill. nyomdai jel. Kövérrel szedet vmit.
  • Szólás(ok): ld. lúd.
  • Szóösszetétel(ek): félkövér.
  • kövérecske; kövéres; kövérke.