KÖRRAJZ főnév (régies)
Távolról v. csak rövid ideig látszó személy v. tárgy körvonalaiból kibontakozó kép, rajz. □ Kémlő szemekkel néz az otthonra, nem látja-e meg az udvaron annak a sugár, délceg alaknak körrajzát, aki úgyis mindig a szemei előtt van. (Mikszáth Kálmán) || a. Körrajzok: körvonalak (2). □ Igen messze belátszanak nagy sötéten, ködösen [a város]
fellegvárának kékes körrajzai. (Jókai Mór) || b. (átvitt értelemben) A jellemző vonásokból adódó kép, általános kép. □ Ideje, hogy végét szakasszuk e részletezésnek, a hátralevőben inkább csak általános körrajzra szorítkozunk. (Arany János)