Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÖPŰ [ű v. ü] főnév -t, -je [e]
  • 1. (népies) Csonka kúp alakú, fent középen lyukas lappal elzárható faedény, amelyben a fedél lyukába dugott köpülőfával tejfölből, tejszínből vajat köpülnek; köpülő. Köpűben készítik a vajat.
  • 2. (népies, régies) Kivájt fatörzsből készült v. vesszőből font hasas kaptár. □ Mint a köpűből méh, ha rajt ereszt, Körüldonogják a szellős ereszt. (Arany János) || a. (ritka) Vadméh odúja vmely fában. □ A vadméhe köpűt ásott a vízre hajló fa odvában. (Jókai Mór)
  • 3. (tájszó) Bödön (4).
  • 4. (tájszó) <Vasvillán, ásón, szigonyon> az a cső alakú rész, amelybe a nyelet erősítik. Inog a nyél a köpűben.
  • 5. (műszaki nyelv) <Zúzókészülékben> tartály, amelyben az anyagot, ércet összezúzzák.
  • 6. jelzői használat(ban) (népies) Vmiből annyi, amennyi egy köpűbe (1, 2) belefér. Egy köpű vaj; egy köpű méh.