KÖNNYENHIVŐ melléknév és főnév
Vki beszédének, vmely tannak, állításnak, hírnek hamar, minden utánjárás nélkül hitelt adó (személy); olyan (személy), aki könnyen, hamar elhisz vmit v. hisz vkinek.
A könnyenhivőket nem nehéz félrevezetni. □ A virágoknak ezt sziszegem fülébe: | "Balga, könnyenhivő lyányok, hervadjatok!" (Petőfi Sándor)