KÖDMÖN főnév -t, -ök, -e [e], (
népies) ködmen [e] -ek, -e [ë, e]
A juh gyapjas bőréből készült rövidebb-hosszabb ujjas felsőkabát; a magyar parasztságnak (férfiaknak és nőknek) hajdan országszerte elterjedt ruhadarabja.
Hosszú, kurta ködmön. □ Párnáúl ködmöne szolgált. (Petőfi Sándor) Mindig kurta ködmönben járt, jó ócska báránybőr ködmönben. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): ködmöndíszítés; ködmönhímzés; ködmönvirág.
- ködmönös.