KORTESKEDIK [e-ë v. ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë] (
1945 előtt)
<Választás alkalmával> mint kortes a szavazókat befolyásolni törekszik, szavazatokat gyűjt.
A kormánypártnak, az ellenzéknek korteskedik. □ Magam láttam a számadást, mellyel korteskednek
(Eötvös József) A bizottmány megszámlálta embereit, azokat, kikkel az óvilágban [= a régi világban] együtt
korteskedett, piszkálódott. (Arany János)