Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Az átlagosnál magasabb gyomnövénynek rendsz. télen át is megmaradó, száraz, kemény, olykor szúrós szára. Nyomorúságos, pusztai, száraz, tövises kóró. □ A rózsa többet ér a kórónál a nap fényesebb a holdnál. (Mikes Kelemen) Hideg szellő agg kórót lenget az éjben. (Vörösmarty Mihály) Most hazatértem, most köszöntelek, Mint elszáradt kóró, ha visszaszállong. (Juhász Gyula) || a. Termesztett növénynek magas, termésétől megfosztott v. le is vágott, kemény szára. A kender, kukorica, len, a napraforgó kórója. □ A hold megolvadt ezüstjében minden a mezőn maradt kóró kísértetszámba megy. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben, ritka, tréfás v. gúnyos) Megvénült, sovány ember. Kiaszott, vén kóró már ő. □ Minek menjen a szép közé olyan vén kóró, mint én? (Vas Gereben)