Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KORRUPCIÓ főnév -t, -ja (régies írva: corruptio is) (sajtónyelvi)
  • 1.* <Társadalmi, politikai, hivatali életben> megvesztegetés. Korrupcióhoz folyamodott. Korrupcióról suttogtak. || a. Olyan hivatali, közéleti, politikai erkölcsi állapot, amelyben a megvesztegetés gyakorlata, a megvesztegethetőség szelleme általánosan elterjedt. Dühöngött a korrupció. Fellépett a korrupció ellen. Megszüntették a korrupciót. □ A kiváltságos osztályok azon jobb része, melyet … az osztrák corruptio meg nem ronthat, kimerülve az örökös küzdelemben, nem fogja bírni a hazát megvédeni. (Kossuth Lajos) Nem török-tatár pusztít …, hanem a korrupció. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (irodalmi nyelvben) Főleg a társadalom, a köz anyagi érdekeit sértő erkölcsi romlottság, züllöttség. □ A korrupció előtte mindig az volt, amit mások képviselnek, akik állami autókon a barátnőikhez hajtatnak. (Kosztolányi Dezső) A korrupcióról mennydörgött, mely elárasztja a korhadt Európát. (Babits Mihály)
  • korrupciós.