KORREKT [ë v. e] melléknév -en [e] v. -ül, -ebb [e] v. (-an), -ul, -abb (
régies írva: correct is) (
választékos)
- 1. A társadalmi erkölcs íratlan törvényeit, mások jogos érdekeit tiszteletben tartó <személy>. □ Barátai rokonszenves
és mindig korrekt
embernek ismerték. (Herczeg Ferenc)
- 2. Az ilyen személyre jellemző <magatartás, megnyilatkozás, eljárás>. Korrekt viselkedés; korrektül jár el. □ A polgármester kiegyenesedett, higgadtan, férfiasan, korrekt és baráti hangon felelt. (Babits Mihály)
- 3. (ritka) Szabatos, helyes <beszéd, kifejezés>. Korrekt kiejtés.
- korrektség.