KOLERA [ë] főnév ..rát, ..rája (
régies írva: cholera is) (csak egyes számban)
- 1. (orvostudomány) Hasmenéssel, hányással, izomfájdalmakkal, nagyfokú legyengüléssel járó, súlyos, gyak. halálos végű járványos fertőző betegség. Kolerában halt meg. || a. (bizalmas) Ez a betegség mint járvány. A legutóbbi kolera óta; pusztít a kolera. Napjainkban a kolera egyre ritkább. □ A retiráló seregek
amerre járnak, kolera, hagymáz marad a nyomukban. (Jókai Mór) Szállásainkon éhinség, fegyver, | vakhit és kolera dúlt. (József Attila)
- 2. (állattan) Baromfiaknak kórokozótól terjesztett fertőző betegsége. A tyúkok közt kolera pusztít.
- Szóösszetétel(ek): kolerabacilus; kolerabeteg; kolerajárvány.