Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Rendsz. lassan pusztító, sorvasztó betegség. Csúf, gyilkos kór. □ A pusztító kór azt tehette velünk, amit akart. (Kuncz Aladár) Küzdött magánnyal, kórral és magával. (Juhász Gyula) || a. (rendsz. összetételben) (összetétel nélkül: régies, választékos) Általában betegség, baj. Kigyógyult a kórból.
2. (régies, irodalmi nyelvben) Beteg ember. □ Nem mehetek tovább, suttogá tovább a kór. (Jókai Mór) || a. jelzői használat(ban) (régies, irodalmi nyelvben) Beteg, beteges. □ Néha gyanút táplált, s kór gondolat űle fejében. (Vörösmarty Mihály) Kór lelkem Vész-hiradót lát minden semmiségben. (Arany JánosShakespeare-fordítás) || b. jelzői használat(ban) (ritka, régies) Senyvedő, pusztuló. □ Életre pezsdűlt a kór sivatag. (Arany János)
3. (átvitt értelemben, ritka) <Vmely társadalmi közösségben> káros, beteges tünet, jelenség. Nagyon elharapódzott ez a kór. Ettől a kórtól még meg kell szabadulnunk.