Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KONDÍT ige -ott, -son; -ani v. -ni (hangutánzó)
  • 1. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (ritka) <Harang v. más öblös tárgy, eszköz megütésével, megrázásával> kongó hangot hallat. Egyet kondít a harangon.
  • 2. tárgyas <Harang v. toronyóra ütője vmely időpontot v. eseményt> kondulva jelez. A harang a delet, az ötöt kondítja. □ Szíve akkorát dobbant, mint a harangütő, mikor az egyet kondítja. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan <Harang> jelt ad vmire. A harang délre, ebédre kondít. □ Áhítatra kondít a harang. (Kosztolányi Dezső)
  • 3. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (tájszó) Az ostort megcsördíti, és éles hangot hallat vele. □ Kiereszté a karikás ostort, s nagyot kondított vele. (Jókai Mór)
  • Igekötős igék: megkondít.
  • kondítás; kondító; kondított.