KOMISZÁROS főnév -t, -ok, -a komiszárus (régies)
A pusztán és a tanyavilágban működő rendfenntartó közeg; csendbiztos. □ Nem találtam magam alá paripát, Elloptam a komiszárus pej lovát. (népköltés) Felkurjant a kedvenc nóta,
"Hej, Nagy-Kőrös hires város, | Ez s ez ottan a nótáros [= nótárius]
" || De az mégsem oly keserves Mint a: "gonosz komiszáros." (Arany János) Jött a komiszárus és két pandur. A három embert megkorbácsolták. (Móricz Zsigmond)