Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (népies) Vmely állapotra, életmódra, alkalomra jellemző ruháját úgy veti le, hogy a ruha viselésével járó kötelezettségét, kényszerűségét, magatartását is megszünteti. Kivetkőzik a gyászruhából, a népviseletből.
2. (átvitt értelemben) <Katolikus pap, szerzetes> rendjéből, szerzetéből kilép. Nem pap már, kivetkőzött. Apáca volt, de kivetkőzött. □ Ifjú úr! gondolja csak: kivetkezett s eretnek lett. (Tolnai Lajos)
3. (átvitt értelemben) Kivetkőzik vmiből: vmely, rendsz. nemes, megbecsült adottságát, tulajdonságát, ill. eredeti mivoltát, természetét levetve, elhagyva, teljesen megváltozik, gyökeresen átalakul. Kivetkőzik valódi énjéből, igazi mivoltából; kivetkőzik → neméből; kivetkőzik minden szeméremből, minden emberi érzésből; kivetkőzik emberi → természetéből. □ Ha még nem vetkeztem ki egészen az emberi természetből: az nőm érdeme. (Petőfi Sándor) A rómaiak a görögöket utánozva, némileg ön nemzetiségöket megtagadták: de ők nem bírtak ebből kivetkőzni egészen. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, ritka, régies) Vminek az alakja, szokott formája megváltozik. □ [A Sváb-hegy] kivetkőzött megszokott alakjából, s nekiindult vigadni. (Jókai Mór)