KITERJEDÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában a kiterjed igével kifejezett folyamat, (alak- v. állapot)változás; az a tény, hogy vmi kiterjed; vmely terület v. térfogat nagyobbodása; kitágulás.
- 1. (fizika is) Minden irányban való terjedés. A gázok kiterjedése; szilárd testek kiterjedése a hő hatására. Gátakkal megakadályozták az árvíz kiterjedését.
- 2. A térnek (1) mind a három irányában való nagysága, terjedelme. Térbeli kiterjedés; a tér kiterjedése. Test az, aminek kiterjedése van. || a. (ritka, mértan) Hosszúság (1a). A vonalnak van kiterjedése, a pontnak nincs.
- 3. Vmely terület (nagysága). Vmely ország, sziget, vármegye kiterjedése; vmely város, község határának kiterjedése. Legelőink kiterjedése mintegy másfélmillió katasztrális hold.
- 4. (átvitt értelemben) Vmely eseménynek, mozgalomnak, (társadalmi) folyamatnak, hatásnak nagyobb méretűvé növekedése, fejlődése vmely (nagyobb) területen v. (nagyobb) tömegekben való jelentkezése, érvényesülése. A békemozgalom, a kereskedelmi hálózat kiterjedése.
- kiterjedési; kiterjedésű.