Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyas <Kisebb tárgyat> úgy üt, hogy vmely kívül levő helyre jut, kül. repül. Kiüti a labdát a pálya szélére. || a. tárgyas <Megfogott v. szilárdan rögzített tárgyat> ütéssel elmozdít a helyéből. Kiüt vmit vmiből; kiüti a → kezéből a fegyvert; kiüti a kardot vkinek a kezéből; kiüti a pipát vkinek a szájából; vki, vmi kiüti vkinek a kezéből a tollat: lehetetlenné teszi számára, hogy írói tevékenységet folytasson. Kiütötték a fogát, a szemét. Kiüti az edény fenekét. Kiüti a karót a földből. □ Jól pofon Vágna öklivel, s kiütné egy egész sor zápfogam. (Arany JánosArisztophanész-fordítás) Kopjája kiüté a sisakot a császár fejéből. (Jókai Mór) || b. tárgyas <Több hasonló tárgy közül egyet> ütéssel, dobással eltalálva elmozdít, leüt úgy, hogy a többi a helyén marad. A kuglibabák közül kiütötte a királyt.
2. tárgyas (sport) Kiüt vkit: <ökölvívásban> ellenfelére olyan csapást mér, hogy a küzdelem folytatására képtelenné válik. || a. tárgyas (játék) <Sakkban v. más hasonló társasjátékban vmely figurát> a játékból kizár. Lovával kiüti az ellenfél bástyáját. Ez a futó ütötte ki a vezéremet. || b. tárgyas (átvitt értelemben) Kiüt vkit, vmit (vhonnan): erővel, erőszakkal v. csellel eltávolítja vhonnan. Kiüt vkit a → nyeregből. □ Támadt vala Bethlen, ama Gábor öccse, | Fejedelmi székből hogy urát kiüsse. (Arany János)
3. tárgyas (bizalmas) <Némely óra bizonyos kisebb időegységeket, rendsz. negyedórákat> több ütéssel mindvégig pontosan jelez, és az ütést befejezi. Ez az óra kiüti a negyedórákat is. Várjunk, míg kiüti a háromnegyed tizenkettőt. || a. tárgyas (zene) <Személy több ütemrészt v. ütemet, rendsz. kitartott hang v. szünet esetén> végig ütemezéssel jelez v. kísér. Kiüti a négy negyedet. Kiüti a három ütem szünetet.
4. tárgyas (tárgy nélkül is) (régies) <Szikrát, tüzet> acéllal, kovával (ki)csihol. □ Rossz kován nehéz kiütni. (Vörösmarty Mihály) De sötétség lévén, üss ki Jónás, mondom; | Kicsiholt a Jónás az első ütéssel. (Arany János)
5. tárgyas (régies) Kiüti vmijét (vhonnan, vhol): vmely testrészét, rendsz. fejét v. orrát kidugja. □ A két menekülő ki-kiüté fejét a híd alól. (Vas Gereben) Ki ne próbálják többet az orrukat ütni a lakásaikból (Jókai Mór)
6. tárgyas (átvitt értelemben is, régies, irodalmi nyelvben) Kiüti magát: mutatkozik, jelentkezik; kiütközik. □ Azt sem óhajtom, hogy a hivatás érzete oly módon üsse ki magát, hogy az író minden harmadik lapon célzást tegyen rá. (Arany János) A szántóföldek termékeny fekete hantjain a zöld penész ütötte ki magát. (Jókai Mór)
7. tárgyatlan és tárgyas Vkinek a külsején hirtelen megjelenik vmi, rendsz. vmely testi v. lelki állapot nyoma, ill. vkinek a viselkedéséből láthatóvá válik vmi. Kiüt rajta a → rosszaság. Kiütött a homlokán a veríték. Egész testét kiütötte a hideg veríték. □ Hazáig reszketett a hidegtől. Mire hazaért, akkor meg kiütötte a hőség. Homlokát hideg verejték ütötte ki. (Karinthy Frigyes) "A gonoszság kiüt az arcukon" mondták. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyatlan <Kiütés (2)> keletkezik. A láz kiütött az ajkán. || b. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) Kiüt vmiből: <vmely jelenség mint vmely állapotnak a jele> vhonnan előtörve, hirtelen erővel megnyilvánul; kicsap vmiből. □ Melle dagad, tüzes arca pirúl, láng üt ki szeméből. (Vörösmarty Mihály) Arcszíne egy percben halavány, másikban égő piros, amint a belső láng kiüt rajta, s amint az akarat elfojtja a lángot. (Jókai Mór)
8. tárgyas (átvitt értelemben, bizalmas, túlzó) Majd a nyavalya üti ki: <nagy érzelmi felindulásban> szerfölött megijed.
9. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Vmely pusztítást v. tömeges megrázkódtatást, válságos fordulatot hozó, okozó állapot, jelenség> hirtelen megkezdődik. Kiüt a forradalom, a háború. Járvány üt ki. Tűz üt ki. □ Ekkor ütött ki a júliusi zendülés (Eötvös József) Éppen a kend házától ütött ki a tűz. (Mikszáth Kálmán) Kiütött a betyárvilág. (Móricz Zsigmond)
10. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas) Kiüt vhogyan: <esemény, időben folyó dolog> vhogyan sikerül, vmilyen eredménye van. Javára, kárára üt ki; jól, rosszul ütött ki. □ Hogy ütött ki a házasság? (Mikszáth Kálmán)
11. tárgyatlan (átvitt értelemben, régies) <Bizonyos nagyság, mennyiség> kitelik. Kiüt vmennyire: vmennyit elér. □ A húsz garas csak 19-re ütött ki, mert talán egyet elolvastak a többi közt. (Arany János) || a. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, régies) <Vmilyen mértéket> elér, éppen kitesz. □ Egy kis csont és mócsing a húshoz, hogy kiüsse a fontot (Jókai Mór)