KITÁRT melléknév -an
Olyan, ami egészen ki van nyitva, ill. tárva. Kitárt ablak, ajtó, kapu; kitárt könyv; kitárt karral; (sajtónyelvi) kitárt mellel: a) mellét fedetlenné, szabaddá téve; b) (átvitt értelemben) <ellene irányuló hatást, támadást> teljes mértékben, önként viselve, vállalva. Kitárt szárnnyal repülő sas. □ Buda nője messze kitárt karral Fogadá vendégét nagy csók-zivatarral. (Arany János) A híd is úgy lebeg Kitártan, a két égő part fölött, Mint végtelenbe készülő madár. (Tóth Árpád)