Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KITÁGUL tárgyatlan ige
  • 1. <Vmely üreges v. terjedelmében változó, ill. változtatható tárgy v. testrész kifelé ható nyomásra, feszítésre> a kívánt mértékig v. a végső fokig tágul. Kitágul a cipő, a gyomor, az orrcimpa, a pupilla. □ Hátad mögött van már a dühös boszorkány … Nagy szája megnyílik, tüdeje kitágul. (Petőfi Sándor) || a. <Vmit feszesen körülvevő v. összetartó keret, kötelék> a kelleténél, szükségesnél lazábbá, bővebbé tágul. Kitágul az abroncs, a harisnyakötő, a kötelék, a zseb. || b. (választékos) Kitágul a keble, a szíve: <természeti szépségek, jó levegő, étel stb. élvezésének hatására> nagyokat lélegzik, és úgy érzi, hogy minden gondtól megszabadult. □ Durva hajósnak Víg lakomátul Keble kitágul. (Reviczky Gyula)
  • 2. (átvitt értelemben) Bizonyos mértékben gazdagabbá válik; kibővül. Ismeretköre, tudása kitágul. □ Mind édes-enyémek a népek e földön, | kitágul a szívem, beleférnek együtt. (Kosztolányi Dezső)
  • kitáguló; kitágult.