Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KISSZERŰ [s-sz] melléknév -en [e], -bb (választékos)
  • 1. Olyan, ami nem emelkedik túl az átlagon, nem kelt különösebb érdeklődést, amiről beszélni sem nagyon érdemes; kis jelentőségű. Kisszerű esemény. Ezek mind kisszerű dolgok. □ Aeneas küzdelmei kisszerűek maradnának, ha Róma leendő nagysága nem emelné a cselekvényt. (Arany János) Egy semmiért, … egy álom cafrangjáért elfordulnak az élettől, packáznak a sorssal és meghalnak. A kisszerű művészet mellett ott van nagyszerű vágyuk és még nagyszerűbb haláluk. (Kosztolányi Dezső) || a. (ritka) Olyan, ami méreteiben eltörpül vmi mellett. □ Az ég és a tengerek elemei szakadatlan csatában voltak egymással, elnémítva az emberek kisszerű harcait. (Jókai Mór)
  • 2. (ritka) Csekély értékű v. értéktelen. □ Vagy kevés itt a dicsőség …? | Kisszerű az oly elsőség Amit a szomszéd se sejt? (Arany János)
  • 3. (irodalmi nyelvben) Kicsinyes (1). □ Jó, hogy levelünket más nem olvassa! Milyen kisszerű embernek mondana … nyilatkozatomért! (Tompa Mihály)
  • kisszerűség.