Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIÜTKÖZIK tárgyatlan ige
  • 1. (irodalmi nyelvben) <Élő szervezetnek vmely belső v. addig még ki nem alakult része> hirtelen v. egyre jobban előtűnik, láthatóvá lesz. □ Erzsébet megöregedett … Kezén kiütköztek a kemény, kék erek. (Kosztolányi Dezső) A rügy a fán – mint ifju arcon | a pattanás – kiütközött. (Babits Mihály) || a. <Szőrzet arcon> mutatkozni, nőni kezd; ütközik. Kiütközik arcán a bajusz, szakáll.
  • 2. (átvitt értelemben) <Vmely kellemetlen, hátrányos vonás> élesen előtűnik, láthatóvá, nyilvánvalóvá válik. Kiütközik rajta a fáradtság. Már akkor kiütközek ellenszenves vonásai. □ A grófnéval egy szót sem beszéltem … Igaz, már az aggkori tünetek igen erősen kiütköztek rajta. (Móricz Zsigmond)
  • kiütközés; kiütköző; kiütközött.