Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
KIREKESZTŐ [e-e v. ë-e] melléknév -leg [e] v. -en [e]
1. (ritka) Olyan, aki, ami kirekeszt. A juhokat az akolból kirekesztő juhász. Az örökségből kirekesztő végrendelet; kirekesztő határozat.
2. (filozófia, mennyiségtan) Kirekesztő módszer: olyan m., amely a nem lehetséges eshetőségek kizárásával jut eredményre.
3. (nyelvtudomány) Olyan, ami vminek értelmileg kiemelt voltát úgy fejezi ki, hogy vele szemben minden mást kirekeszt. A kirekesztő "csak", "csakis"; kirekesztő hangsúly, mondat, szórend.
4. (régies) Egymagában levő, egyedüli; kizárólagos. □ A bölcselő kritika a mostani csaknem kirekesztő lyraiságot fatalis megnyugvással fogadja. (Arany János)