KISEBBÍT [kissebbít] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] v. -ni
Általában kisebbé tesz.
- 1. Kisebb terjedelművé, térfogatúvá tesz. A mintát arányosan kisebbíti.
- 2. <Kellemetlenséget, bajt> könnyebben elviselhetővé tesz, kínzó voltát csökkenti. Segít szülein, kisebbíti gondjaikat.
- 3. Úgy tüntet fel vmit, hogy jelentősége, fontossága kisebbnek lássék. Minden módon kisebbítették érdemeit. Igyekezett az ügy jelentőségét kisebbíteni. || a. Vkit kisebbít: vkinek az értékeit, érdemeit a valóságosnál kisebbnek tünteti fel. Önmagát kisebbítené, ha
|| b. (régies) Ócsárolva sérteget vkit, vmit. □ Szereti ő mutogatni erejét
Máskülönben áldott ember, a légynek se vét, De ne próbáld kissebbítni a becsületét. (Arany János)
- Igekötős igék: lekisebbít.
- kisebbítés; kisebbített; kisebbítget; kisebbíthető; kisebbítő.