Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Főleg folyadék v. darabos, szemes anyag> ömölve kifolyik, kihull (gyak. véletlenül, akaratlanul). Kiömlik vmi vhonnan, vhová. Kiömlött a víz a kancsóból. Kiömlik a búza a zsákból. □ [Az égen] egyes fellegek úsztak, ragyogón mint az olvadott érc, ha kemencéjéből kiömlik. (Eötvös József) A lábos fedele legurult, az edény tartalma kiömlött a földre. (Kuncz Aladár) Egy suta mozdulatával leverte az üveget, s a cseresznyepálinka kiömlött a fehér perzsára. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben) □ Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére, Ez a fekete zongora. (Ady Endre) || b. Kiömlik vmely edény: a benne levő anyag, folyadék az edény megmozdulása v. feldőlése folytán ömölve kifolyik, kihull. Kiömlött a csésze, a pohár, az üveg.
2. (átvitt értelemben, választékos) <Tudattartalom, beszéd> nagy bőségben, nagy erővel kiárad. Kiömlött belőle a keserűség, a panasz. □ Lassan záródó ajakán e szózat ömöl ki: | "Jaj! a pogány! O végy magadhoz ég!" (Vörösmarty Mihály) [Az éljenzés] kiömlött az utcára. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Emberek, állatok tömege> kint levő helyre, kívülre tódul, zúdul, árad. A tömeg kiömlött a térre. A mérkőzés után a százezres nézősereg kiömlött az utcákra.