KIRELEJZUMÁT [ë-e] indulatszó (csak az a névelővel) kirelájzumát [ë] (népies)
A kirelejzumát!: <bosszankodást, meglepetést kifejező enyhébb káromkodásként; kb. a. m.> a minden(ség)it, a teremtésit! □ Tyü a kirelájzumát, mondok: kötést tett rám a boszorkány! (Gárdonyi Géza) Öreg András nagyot csapott a bőrnadrágos combjára. De a kirelejzumát a gazdátoknak, nem komédiásnak adtalak én ide benneteket. (Móra Ferenc)