Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KINCSKERESŐ melléknév és főnév
  • I. melléknév Olyan <személy, közösség>, aki, amely elásott, elrejtett kincs után kutat. □ Éhes kincskereső nép gyakran megásta e regényes halmot. (Jókai Mór) || a. Olyan <eszköz, rendsz. vessző>, amelynek fizikai elváltozása <a néphit szerint> a földben levő kincset mutatja. Kincskereső kis ködmön. □ Az ilyen régiségbúvárnak olyan orra van, mint a … kopónak … Mondjuk inkább, olyan varázsereje van, mint a kincskereső vesszőnek. (Jókai Mór)
  • II. főnév Kincskereső személy. A kincskeresők elindultak a barlang mélyébe. □ A gyanakvó, babonás parasztok [a Kalevala szerzőjét] … néha tolvaj csavargónak vélték, néha félbolondnak, néha pedig kincskeresőnek. (Kosztolányi Dezső)