KIMUSTRÁLT melléknév (
népies, kissé
gúnyos)
Olyan <állat, dolog v. ritk. személy>, akit, amelyet kimustráltak; hasznavehetetlen v. alig használható, ócska, silány minőségű.
Kimustrált áru, juh, ló, portéka, rabszolga. Szobájuk bútorzata néhány kimustrált darabból állt. □ Bizonyosan valami korhely, kimustrált diák lesz őkelme. (Jókai Mór) Ezek
kimustrált tölténykocsik, amiket a
honvédségtől vásárolt István gróf. (Mikszáth Kálmán) [A ló] ott maradt állva, mint egy kimustrált remonda. (Móricz Zsigmond)