Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
KIMERÍTŐ [e] melléknév -en [e] v. (régies) -leg [e], -bb
1. Olyan <személy, berendezés>, aki, amely kimerít (1) (vhonnan) vmit. A vizet kimerítő ember.
2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Minden részletre kiterjedő, ill. a teljes anyagot felölelő. Kimerítő bírálat, ismertetés, politikai beszámoló. Kimerítően megvitattuk a kérdést. □ Közmondásaink már igen kimerítő gyűjteményekben vannak összeszedve. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, hivatalos, választékos) Vmely tény v. cselekedet feltételeinek, fogalmi jegyeinek pontosan megfelelő. A bűncselekmény fogalmát kimerítő tett.
4. (átvitt értelemben) Nagyon fárasztó, kimerültséget okozó. Kimerítő munka, tárgyalások.