Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (ritka) <Állat> marva kitép, kiszakít vmit. A kutya kimart a fiú lábából egy darabot.
2. <Maró anyag> addig mar vmit, amíg lyuk, bemélyedés v. seb keletkezik rajta; kiesz. Kimarja a lúg a kezét. Kimarta a sav az asztal lapját. || a. (műszaki nyelv) Marós forgácsolás során a munkadarabból marással kivesz, eltávolít vmit. || b. (átvitt értelemben, ritka) <Rozsda vmely anyagot> úgy pusztít, rombol, hogy az anyagban hiány támad. Kimarta a rozsda a vasat.
3. (ritka) <Több állat vmely állatot> addig mar, bánt, míg az kiszakad a falkából, nyájból. □ Elvadulsz, elzüllöl az apai háztól, Mint amely kivert kan elzüllik a nyájtól: Ki egyet agyarral halálosan sérte, Ugy aztán kimarta őt a többi érte. (Arany János)
4. (átvitt értelemben, rosszalló) <Áskálódással, örökös kellemetlenkedéssel> elüldöz vkit vhonnan, vmely közösségből, hivatalából való távozásra kényszerít. Kimar vkit az állásából. Ellenségei kimarták. □ A fiatal titkár azon kezdi, hogy az öreget kimarja. (Vas Gereben) A tekintetes vármegye rendesen olyan embert választott ide, akit szépszerével ki akart marni a közszolgálatból. (Mikszáth Kálmán)