Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIKERESZTELKEDIK
KIKERICS
KIKERÜL
KIKÉSZÍT
KI-KI
KIKÍSÉR
KIKOPIK
KIKOSARAZ
KIKOTRÓDIK
KIKÖSZÖRÜL
KIKÖT
KIKÖTÉS
KIKÖTŐHELY
KIKÖTTET
KIKÖZÖSÍT
KIKUTAT
KILÁTÁS
KILÁTÁSTALAN
KILÁTSZIK
KILEL

KIMENETEL [ë-e-e] főnév -t, -e, [e] (csak egyes számban)
  • 1. (választékos) Vmely tettnek, cselekvésnek, ügynek v. döntést kívánó események sorozatának végső eredménye. Jó, halálos, kedvező, szerencsés, szerencsétlen kimenetel; a forradalom, a háború, a hadicsel, a harc, a párbaj kimenetele. A mérkőzés kimenetele sokáig bizonytalan volt. □ Rövid időn megtudja Angliából, | Mi lett ez ügynek kimenetele. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Valójában, a dolgok mélyén a csinosságuk … fontos szerepet játszott ez erkölcsi affér kimenetelében. (Hunyady Sándor)
  • 2. (népies, régies) Kimenet (1). || a. (elavult) Kimenet (2).
  • 3. (ritka, régies) Halál, kimúlás, vég. □ Énellenem többet vétett ő, mint teellened, de én mégsem óhajtom neki azt a nyomorú kimenetelt, mit a törvény kimonda fejére. (Jókai Mór)
  • kimenetelű.