KIKERESZTELKEDIK tárgyatlan ige (
vallásügy)
Zsidó vallásból keresztény vallásra tér át. □ Ha az én regényhősöm kikeresztelkednék valamely művemben, nem is tudnám azt másképpen elgondolni, mint hogy az egész aktus valahol vidéken történnék. (Krúdy Gyula) || a. (
ritka) Tág. ért. bármely nem keresztény vallásból keresztény vallásra tér át. □ Mustafa defterdár
kikeresztelkedett. (Jókai Mór)
- kikeresztelkedés; kikeresztelkedett; kikeresztelkedő.