Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIHÍRESZTEL tárgyas ige
  • 1. (elavulóban, rosszalló) Kihíresztel vkit: <főként nő> széltében-hosszában és rendsz. torzítva, bizalmas dolgokat mond el olyan vkinek az életkörülményeiről, viselkedéséről, akit jól ismer, kül. akivel együtt lakik v. lakott; kibeszél. Kihíreszteli a lakótársát, a szomszédasszonyát. || a. (elavulóban, rosszalló) Vminek v. vmilyennek kihíresztel vkit: vminek, vmilyennek elhíresztel (2). □ Majd megtanítalak én tégedet, hogy híresztelje ki egy rossz asszony az urát bolondnak. (Jókai Mór) Dálnokot se szerette, de bár rajongónak híresztelte ki, jól szívelhette. (Reviczky Gyula) || b. (ritka, régies) Elhíresztel (1a). □ Ki fogják híresztelni, hogy a "Fehér medvé"-ben gorombáskodnak a vendégekkel. (Reviczky Gyula)
  • 2. (régies, irodalmi nyelvben) Elhíresztel (1). □ Az összeesküvők … minden utcán kihíresztelék, miszerint Péter cár a vadászaton leesett lováról, s nyakát szegte. (Jókai Mór)
  • kihíresztelés; kihíresztelő; kihíresztelt.