Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIHÁNY tárgyas ige
  • 1. <Több darabból álló holmit, nagyobb mennyiségű darabos, szemes anyagot> vmely kívül levő helyre hány (1, 1b). A sok limlomot kihányta a szekrényből, a szobából. □ Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya! | Kéz is kell még, mely a földet kihányja, Amig föltűnik az arany ere. (Petőfi Sándor) Hazaáruló lesz a neve. Még a csontjait is kihányják a sírból az unokák. (Mikszáth Kálmán) || a. (régies) <Személyeket vmely helyiségből> birkózva, dulakodva egymás után kitesz, eltávolít. □ Elégszer verekedett már korcsmában, s egymaga kihányt onnan tíz legényt. (Jókai Mór) || b. (elavult) Kihány vkit a nyeregből: <rendsz. lovas viadal során> egymás után több embert v. egy embert többször kivet, kidob a nyeregből. □ A hosszú, karcsú dárda kihányta a lovagokat nyergeikből. (Jókai Mór)
  • 2. (népies) <Személyeket> arra kényszerít, hogy kiköltözzenek vhonnan, v. hogy birtokukat elhagyják. Irgalom nélkül kihányták lakásukból a bérlőket. □ A tulajdonos … ha megún bennünket, tél közepén is kihány. (Arany János)
  • 3. <Lenyelt s még a gyomrában levő dolgot, rendsz. ételt, italt> a szájon keresztül teljes egészében hányással kiürít. Majd kihányja a → belét. Mind kihányta, amit evett. A mérget szerencsére gyorsan kihányta. Erőltetve evett, és hamarosan kihányta az ebédjét. Sokat ivott, s a végén mindent kihányt. □ A feje hátraesve, szeme lehúnyva …, olykor még vizet hányt ki magából. (Gelléri Andor Endre) || a. (ritka) Kihányja magát: hányás következtében a gyomrában levő ételtől, italtól megszabadul, s utána megkönnyebbül. || b. (ritka, kissé durva) Olyan, mintha kihányták volna: feltűnően rossz színben van, rendsz. azért, mert másnapos.
  • 4. (átvitt értelemben, népies) <Kalászos v. más, hasonló termésű növény a termését, fejét> kifejleszti, kidugja. A búza már kihányta a kalászát. A kukorica kihányja a címerét. □ Tiszta búza ki sem hányta a fejét, Páros galamb mind elhordta a szemét. (népköltés)
  • 5. (átvitt értelemben, népies, régies) Ki van hányva, vmivel: <ruhadarab> gazdagon ki van varrva, cifrázva vmivel. □ Öltözetük piros prémes zöld dolmány ezüsttel és vörössel, ahol csak lehet, kihányva. (Jókai Mór) Zsinóros nadrágot húztam, amelyik arannyal szőtt zsinórral volt kihányva gazdagon. (Móricz Zsigmond)
  • 6. (átvitt értelemben, népies) Kihányja a szeplő (az arcát): vkin(ek az arcán) sok szeplő jelenik meg, és foltossá, tarkává teszi.
  • kihányás; kihányat; kihányható; kihányó; kihányt.