KIGŐZÖLGÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Az a folyamat, hogy vmiből hevítés nélkül az egészségre rendsz. káros gőz, pára áramlik, gőzölög ki. A falak, a mocsár, a trágya kigőzölgése; az ártalmas kigőzölgés megszüntetése. || a. Az így kiáramló gőz, pára. Büdös, forró, sűrű kigőzölgés. □ A feleségem mindig nyavalyás volt
neki a falak kigőzölgése asthmát csinál. (Jókai Mór) [Selmecbánya lakosai] a rossz kigőzölgés és a bányaélet miatt betegesek. (Mikszáth Kálmán)