Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Ég, idő> a felhők, a köd eloszlásával kitisztul, rendsz. napossá lesz. Végre kiderült az idő. □ Mint szeszélyes hölgy, a mennybolt Majd borul, majd kiderűl. (Petőfi Sándor) Kiderűl a felleges ég, Visszatér a szép tavasz. (Vajda János) Enyhe, nedves idő volt, de az ég kiderült, a zöldesen szikrázó csillagok egészen közelieknek látszottak. (Kuncz Aladár) || a. (alany nélkül) Az ég, az idő kitisztul. Holnapra kiderül. Reggelre kiderült.
2. (átvitt értelemben, választékos) Felderül (3). Az örömhírre kiderült az arca. □ A király e szókon méla gondba merült, De vidult azonnal, orcája kiderült. (Arany János) Evés és ivás közben lassankint kiderültek a kedélyek. (Jókai Mór)
3. <Ismeretlen v. homályos, eltitkolt dolog> ismertté lesz, napfényre kerül, tisztázódik, kitudódik. Kiderül az → igazság, hogy ; a jelentésből, a levélből kiderült, hogy kiderült a csalás. A tárgyaláson kiderült bűnössége. Hamarosan kiderült, hogy igaza volt. □ A jegyzőkönyvecskéből kiderült, hogy Vilma rokonai a terézvárosi templom környékén laknak. (Krúdy Gyula) A gyárban, ahol a fiam dolgozik, volt egy munkás, akiről kiderült, hogy szívbeteg. (Nagy Lajos)