Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
KIFOGYHATATLAN melléknév -ul, (régies, irodalmi nyelvben) kifogyhatlan (túlzó)
1. Olyan <dolog>, amely sohasem fogy ki (12). Kifogyhatatlan bőség, forrás, készlet; kifogyhatatlan szeretet. □ Szelíd mint a felhőtlen ég, S kifogyhatatlan jóság kútfeje. (Vörösmarty Mihály) Mily kifogyhatatlan változatai a nyomornak! (Jókai Mór) || a. Olyan <edény>, amelynek tartalma sohasem fogy, ürül ki. Kifogyhatatlan olajos korsó.
2. Kifogyhatatlan vmiben (v. vmiből): olyan gazdag mondanivalóban, ötletben, tréfában stb., hogy sohasem fogy ki (3) belőle. □ A jó öreg asszonyság kifogyhatatlan volt a múlt évek viszontagságainak elbeszélésében. (Jókai Mór) Virág kifogyhatatlan volt a kötődésben. (Móricz Zsigmond)