KIFEHÉRLIK  tárgyatlan ige (csak 3. személyben)
Fehéren kitetszik, kiviláglik, előtűnik vhonnan. 
Kifehérlik a válla; kifehérlik a csipkés alsószoknyája, a lábaszára. □ A sötét éjszakából messze kifehérlettek a zuhatagok. (Jókai Mór) Nyitott szájából mint fényes keleti gyöngyök fehérlettek ki a fogai. (Mikszáth Kálmán)