HURUT főnév -ot, -ja (csak egyes számban) (
orvostudomány)
Vmely nyálkahártyának rendsz. enyhe gyulladása, amelynek következtében a nyálka fokozott kiválasztása indul meg.
Könnyebb hurut. Hurutot kapott. || a. (
választékos) Az orr v. a garat nyálkahártyájának a náthával együtt járó ilyen gyulladása. □ Tegnap mint ma, Hurut, flegma, Gyilkos asthma,
Meg rheuma, Örök théma. (Arany János) Rögtön előveszi a gonosz hurut, minden szavát megszakítja a köhögés. (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): bélhurut; garathurut; gégehurut; gyomorhurut; hólyaghurut; hörghurut; légcsőhurut; szamárhurut; tüdőcsúcshurut.