MEGORROL [g-o] ige (
bizalmas)
tárgyatlan Megneheztel, megsértődik vmiért: felhúzza az orrát.
Minden semmiségért megorrol. Már megint megorrolt vmi miatt. □ Jónás úrfi
gyermeteg természet, akivel minden tréfát el lehet követni, semmiért sem orrol meg. (Jókai Mór) || a. tárgyas (
ritka)
Megorrol vmit: megorrol vmiért. □ Csakugyan nagy csacsi, ha ezt megorrolta. (Mikszáth Kálmán)
- megorrolás; megorroló; megorrolt.