GYOM  főnév -ot, -ja (kissé 
választékos)
Hasznavehetetlen, értéktelen, vadon tenyésző, lágy v. kórós szárú növény; gyomnövény, gaz, dudva, burján. 
Kitépi, irtja a gyomot. Az út szélét felverte a gyom. □ Áll a kis lak pusztán, ridegen, Gyom veri fel nyájas udvarát. (Arany János) A ház is alszik, holtan és bután, | mint majd száz év után, | ha összeomlik, gyom virít alóla. (Kosztolányi Dezső) || a. (
mezőgazdaság) A termesztett növények fejlődését akadályozó, a termés mennyiségét v. minőségét csökkentő növény; gaz, dudva. 
Erdei, kerti, réti, vetési gyom. □ A fiatal lányok, gyerekek hada 
 apró vashegyű botokkal szurkálta ki a szúrós gyomot a búza közt. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): gyomfelverte; gyomirtó.
- gyomtalan.