ÉSZREVÉTEL  [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. <Vmely állítással, magatartással, véleménnyel kapcsolatban:> helyesbítő v. kiegészítő megjegyzés, hozzászólás. Értékes, gúnyos, tréfás észrevétel; írásbeli észrevétel; nincs semmi észrevétele; észrevételt tesz vmire; (hivatalos) nem tesz észrevételt ellene: nincs kifogása e. □ Némi 
 észrevételek után az öreg asszonyság tervemet magáévá tevé. (Tolnai Lajos) Hogy Eötvös egy észrevételét idézzem  a politikában a lelki vakok ma is bottal járnak körül. (Péterfy Jenő)
 - 2. (ritka) Észrevevés (1).
 - 3. (lélektan) Észrevevés (2); percepció. □ Ez a módszer arra alkalmas, hogy minden játékra, zenére, friss észrevételre fogékony fiatalságot elidegenítsen az irodalomtól. (Kosztolányi Dezső)
 - észrevételez.